Színes utóhatások

Az elmúlt 10 nap a regenerálódásé volt. Örömteli hírek jöttek holmi gyógyuló vízhólyagokról és helyrerázódott térdekről. De Gemenc környéki kalandjainknak voltak később beérő következményei is. Egyik reggel csodaszép sötétkék nagylábujjal ébredtem. Mivel nem emlékeztem rá, hogy este lábkörmöt lakkoztam volna (nem mintha ez amúgy szokásom lenne), ezért kizárásos alapon a túránk egyik látványos utóhatásának tulajdonítottam az elkékült körmömet. A fura az volt, hogy sem fájdalom, sem más jel nem jelezte előre a dolgot és napok teltek el a túra óta. Lehet, hogy mégis veszek egy magenta zoknit? Most igazán harmonizálna a lábujjammal…

Persze tegnap beindult a szervezkedés is a következő etap vonatkozásában. A cél az volt, hogy a március 13-án Sükösdnél, a nevezetes Sörháznál letett fonalat ismét felvegyük. Krisz volt az, aki előrelátóan végigmérte most már tízezres térképen a szóba jöhető távokat. Két napi menetben gondolkodunk, egy esti megszállással. Durván két 34 km-es távot lőttünk be (Sükösd–Hajósi pincefalu, illetve Hajósi pincefalu–Kunfehértó), ami persze két nap alatt megint 70 km. Ez több is valamivel, mint az előző etap, viszont egyenletesebben elosztva és minimális aszfaltmennyiséggel, nem mellesleg több közbeeső településsel, ami azért jó, mert ha kikészülünk, akkor könnyebben meg tudjuk szakítani a menetet. S nem utolsó sorban március 27-én óraátállítás lesz, így a legutóbbi menethez képest már több mint egy órányi plusz napfénnyel számolhatunk.

Amikor Gandalf először szállt le közénk

Ami sajnos gyorsan kiderült, az az volt, hogy V. Gabi nem tud jönni velünk, előtte való nap érkezik haza ugyanis külföldről; de notórius hiányzónk, M. Gabi is valószínűleg csak a második nap reggelén tud ismét bekapcsolódni, már Hajósnál. Ezt megerősítő derűs levelével viszont maga Gandalf szelleme szállt le közénk: „ha minden jól megy jöttömre vasárnap számítsatok, pirkadatkor, kelet felől.” Nagyon röhögtem és magam elé képzeltem egy másik jelenetet, amikor a nettó két méter magas Gabi szembefordul majd Zsombónál a ránk rontó óriási kuvasszal és elkiáltja magát: „Fussatok bolondok!” És mi, a kis hobbitkák csak szaladunk-szaladunk…

A csapat tehát Anettből, Gy. Gabiból, Feriből, Kriszből és végre Lacesből, na meg jómagamból fog állni. Másnap pedig a mi Szürke Gandalfunk csatlakozik hozzánk. Még aznap felhívtam a hajósi szállásadónkat, a mindig kedves Anettet, és le is foglaltam a Zarándokház két szobáját április 16-ra.  Ugyan jelezte, hogy aznap lehet, hogy buli lesz, mivel az Atya ünnepli a születésnapját, de mivel hasonló pápista buliban még úgysem voltunk, ezért jeleztem, hogy ez nekünk nem gond. Szóval Atya party inda House!

Mindenki be van sózva már…