Reggel vártuk ugyan Nyírbátorban Krisz odaérkezését, de egy idő után már indulnunk kellett, ha időben be akartuk fejezni az aznapra rendelt 32‒33 kilométert. Gáborral előbb a többieket vittük ki Istvántanyára, majd az én autómat Vajára; a kastélytól egy kőhajításra parkoltam le. Végül fél tíz volt…

Az augusztus túra nélkül telt el (khmm prágai sörök és pácolt-sült cseh malacbordák társaságában), de tudtuk, hogy szeptemberben ismét útra kelünk majd. Először úgy volt, hogy egy háromnapos etapot is be tudunk iktatni, de végül egy „normál” hétvége fért csak bele mindenkinek, persze úgy, hogy…