A Nagy Kékség

Kalandok az országos Kékkörön

A kétszer is lábon lőtt túrázók balladája (első lövés)

2017. október 20. 09:34 - Szabi 28

2017. október 14.

Zsadányt elhagyva az igazán beszédes nevű Toprongyos-Korhány csatorna mellett vezetett az út. 

1_kep_7.jpg

8_kep_3.jpg

Volt azonban egy pont, ahonnan igazán meseszerűvé vált az útvonal. A Körös-Maros Nemzeti Park területére érve ugyanis a turistaösvényt a csatorna mellett futó széles sövény közepén vezették el, így lényegében egy sövényalagútban haladtunk tovább. A valóban különleges megoldással a környékbeli madarak nyugalmát biztosíthatták, de Anettnek a Harry Potter egyik jelenete is eszébe jutott.

3_kep_5.jpg

A csatorna legvégén egy magas madármegfigyelő torony állt, amelyre valaki nyomtatott cetlit erősített, hogy tilos rá a felmenetel, életveszély! Ahogy körbejártuk már láttuk is, hogy miért. A mellette húzódó csatorna partjára nagy mennyiségű iszapot kotortak ki nemrégiben. A kotrógép pedig nagy valószínűséggel „elvitte” a kilátó egyik támpillérét, amely csak úgy fityegett az építmény oldalában. Csak brávózni tudtunk!

4_kep_6.jpg

Ekkor már a térkép szerint a biharugrai Nagy-Zomor tó mellett haladtunk, amiből lényegében semmit sem láttunk, a tó ugyanis többé-kevésbé kiszáradt, nem volt sehol.

7_kep_5.jpg

5_kep_7.jpg

Mint ahogy a kék jelzések is eltűntek hamarosan. De ezen már Békés megyében nem csodálkoztunk, hiszen a korábbi megyei szakaszokon is volt olyan, hogy 2-3 kilométeren át „elfelejtették” felfesteni a jelzéseket. Meg is nyugodtunk, amikor a csatorna partján tovább haladva végül ismét megjelentek a jelzések. Később azonban baljós érzetünk támadt. A korábbi rossz tapasztalatok okán nemigen használtuk a telefonokon lévő GPS-t, de most eljött az a pont, hogy erre ismét sort kerítsünk. Az eredmény lesújtó volt: valahol elmaradt egy lekanyarodás és mi már lényegében Biharugra határában jártunk, pár kilométerre a településtől, ahol a szállásunkat is előzetesen lefoglaltuk. Ezzel persze még önmagában nem lett volna gond, de így kimaradt Geszt és a Tisza kastély oldalában található pecsételő. Igencsak szentségeltünk, amikor kiderült, hogy egy 12 km-es „visszakanyart” kell emiatt megcsinálnunk. Ezzel dőlni látszott az egész aznapi, gondosan kimunkált tervünk is. Teljesen értetlenül álltunk az egész jelenség előtt, hiszen egyetlen olyan pont mellett sem mentünk el, ahol valóban lett volna Geszt felé mutató leágazás, nemhogy kettő (a Kékről egy hosszabb út vitt be Gesztre, majd egy rövidebb vissza az „eredeti” útvonalra, Biharugra felé). Visszafelé haladva már láttuk, hogy ismét a Kék kijelölőinek hála lőttünk magunkat alaposan lábon: a rövidebbik, Geszt felé vezető utat ugyanis megtaláltuk, de úgy, hogy egy földútból leágazó másik földúton találomra elindultunk (a kereszteződésben ugyanis semmiféle jelzés sem volt), majd egy kilométerrel lejjebb egy fán egyszer csak feltűnt egy kék jelzés, ami után már újabb jelzések bevezettek bennünket a faluba. (A hosszabbik „elveszett” leágazás rejtélyére csak este derült fény. Laces a neten végül talált egy a Békés megyei szakasz hibáit, eltévedési lehetőségeit taglaló oldalt, amelyen leírták, hogy a hosszabbik leágazást, amely befele vitt volna Gesztre, egyszerűen elszántották, a csapatnak toronyiránt egy szántóföldön kellett volna lefordulnia és az oda nem látszó (egy hosszú, távoli erdősáv takarta ugyanis a falut) településre eljutnia. Hálásan, melegen köszönjük ismét a Békés megyei természetjáró szövetségnek ezt a remek tájékoztatást!

A Tisza kastély erősen romos állapotban volt, bemenni sem lehetett, de a Nagy Magyarország emblémákkal gazdagon feldíszített fekete ruhát viselő őr készséggel megmutatta a pecsétlő helyét. Kis időre leültünk az ugyancsak elhanyagolt parkban egy padra, hogy újratervezzük a továbbiakat.

9_kep_3.jpg

Végül arra jutottunk, hogy miután lényegében Biharugra határából fordultunk vissza, nem csalás, nem ámítás fuvart keresni Gesztről vissza Biharugrára, ahol elfoglaljuk a szállást és utána rögvest tovább is indulunk aznapi etapunk végállomása, Körösnagyharsány felé. A térkép és a leírások alapján 7‒7,5 kilométeres út várt ott még ránk, amely így (némi autós segítséggel, de nem becstelenül, hiszen a Gesztre történő visszajövetel miatt még többet is megcsináltunk a kilométerekből) teljesíthető volt. Már csak fuvart kellett találnunk, amely korántsem bizonyult egyszerű feladatnak…

folyt. köv.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://anagykekseg.blog.hu/api/trackback/id/tr9413037958

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

athrun · http://maratonom.blog.hu 2017.10.20. 10:38:20

Ez a szakasz még nincs meg, és nem is terveztem amíg a geszti pecsét be van zárva, de ezek szerint ez a probléma már megoldódott :) Már csak jövőre lesz belőle valami, de rendesen rá kell majd készülnöm ezek szerint...